Kedves Olvasók,
jubileumi bejegyzés: egyéves az Evagoesorganic blog! :) Köszönöm mindenkinek az eddigi támogatást,
visszajelzéseket, és főleg azt, hogy elolvasásra érdemesnek találtok.
Első születésnapi ünnepségként részt vettem a Párbeszéd egy Élhetőbb Jövőért Hallgatói Konferencián, és nem is csak mint résztvevő, hanem mint előadó. A konferenciáról tervezek egy külön fejezetben beszámolni nektek, amiben már rövid videó összefoglalókkal is tudok szolgálni. Elég az hozzá, hogy két lelkes egyetemista fiatal lány szervezésében jött létre a konferencia a BME-n, melynek témaindító szlogenje: "Jobb gyertyát gyújtani, mint átkozni a sötétséget." Az előadások a jelenlegi ökológiai, gazdasági, társadalmi válságon való kesergés helyett a kiutakat, alternatívákat helyezte fókuszba.
A témák a Nemnövekedési mozgalom céljaitól és eszméjétől Izlandon, mint a reziliencia példáján vagy a rendhagyó oktatási intézményeken, mint a Zöld Kakas Líceum és az ÖkiLand gazdasági-társadalmi modellező táboron, illetve egyetemi Zöld kezdeményezéseken át a Szívességbankok és Helyi "pénzek" rendszeréig tartottak. Jómagam pedig Simonyi Kristóffal együtt, aki szintén hasonló kalandokra ragadtatta magát, mint én, élménybeszámolót tartottunk és útjaink során megélt, megtapasztalt alternatívákról és saját élményeinkről számoltunk be.
Az előadásom linkjét itt, a Prezi oldalán tekinthetitek meg. Mivel eléggé vizuálisra alakítottam magát a prezentációt, néhány rövid gondolatot idefűznék nektek, amit a konferencia hallgatóságával is megosztottam. Képes-hangos-színes-szagos videó összefoglaló, és az engem a konferencián megérintő témák beszámolója pedig a folytatásban következik majd.
Tehát egy eléggé személyes beszámolóval érkeztem a konferenciára. Úgy gondoltam, hogy szívesen beszélek én permakultúráról, earthshipekről, ökofalvakról, megújuló energiáról és akvapóniáról és mindenről, amivel titeket is folyamatosan traktállak, de valahol a fókuszt most sokkal inkább az emberi tényezőre szerettem volna helyezni, hogy nekem, magamnak milyenek voltak a megéléseim az egésszel kapcsolatban, és ha valaki esetleg ilyen, vagy hasonló útra tervez lépni, annak maga szája íze szerint bátorítás, elrettentés, vagy egy érdekes történet lehessen az enyém. :)
Így először olyan filmeket és videókat mutattam be, amelyekkel jó eséllyel találkozik az ember fia/lánya, ha elkezd a környezet kérdései, fenntarthatóság és mentsük meg a világot témakörben kutatni. Ezek mind nagy hatással voltak rám, nektek is nagy szeretettel ajánlom őket. Engem egy olyan folyamaton vezettek végig, amin azóta sokakkal beszélgetve általában át is megy az, aki ebbe az ingoványba betéved. Részletezem, jó?
 |
| 1. és 2. pont |
1. Teljes depresszió és kétségbeesés: "Édesjóistenem, hogy tehetjük ezt a Földdel, hogyan ehetjük meg ezt
a szemetet, hogyanmiértmiérthogyanmiért????"
2. Tehetetlenség és kétségbeesés: "Hátde én egyedül a hétmilliárdból mit tehetek? Attól, hogy szelektíven gyűjtöm, nem változik semmi! - Visszalépési lehetőség az egyes ponthoz...
 |
| 3. pont |
3. Hős képzet: "Erről mindenkinek mesélnem kell, akinek csak tudok, meg kell tudniuk, majd én megmentem a világot!
4. "Miért törölnek a barátaim FB-ról???"
 |
| 5. pont |
5. Najó, akkor csinálok valamit, ami nekem jó, kipróbálok mindenfélét és legalább saját magammal és néhány körülöttem élővel megetetek egy-egy finom paradicsomot... vagy valami... :)
Hát valami ilyesmi. Aztán meséltem egy kicsit magamról, hogy hogyan is vitt oda az élet, hogy tavaly ilyenkor felálljak a munkahelyemről és elinduljak az általatok már jól ismert kalandok után (referencia: régebbi postok). Hogy melyik országban kikkel találkoztam, milyen élmények értek, miket tanultam meg. Végül pedig megosztottam röviden azokat a terveket, álmokat is, amik mostanában a fejemben, szívemben kavarognak, hogy miket szeretnék ezekből a tapasztalásokból létrehozni, természetesen nem egyedül, hanem együttműködve mindenkivel, akit megmozgat az ami engem is.
A legfontosabb, amit megtanultam magamról, hogy mindent meg tudok tanulni, mindenkivel lehet együtt dolgozni, a kreativitásunk, kézügyességünk és önbizalmunk is mind mind újratanulható!
Végül pedig azt is próbáltam kihangsúlyozni, hogy az én utam csak egy út a sokból, nagyon sokféle dologgal hozzá lehet járulni például a városi életben is egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb világhoz. Mint a Közösségi kertek, Helyi termelőktől vásárlás, egyáltalán a Tudatos vásárlás, Ökokörökben önképzés, Bringázás, tömegközlekedés, Barkácsolás, használt holmik vásárlása, és még sorolhatnám.
Utólag be kell hogy valljam, nagyon izgatott voltam az előadás miatt, mert a legszemélyesebb dolgaimról meséltem szinte idegeneknek, és nagyon jól esett a fogadtatás, sokat kérdeztek, érdeklődtek, többekkel sikerült összekapcsolódnom a közönség soraiból.
Arról pedig, hogy a többiek előadásaiból milyen gondolatok fogtak meg, és hogy mi mozgat mostanában például Social Enterprise és Nemnövekedés témában, illetve a saját Farm, ahol élünk :) rohamléptekben közeledő megvalósulásáról a következőkben olvashattok.
